Öröklés és családjog

Öröklési és családjog. Az alábbi területeken látom el ügyfelem jogi képviseletét: házassági bontóper, gyermek feletti szülői felügyeleti jog szabályozása, gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása, tartásdíj megállapítása, közös vagyon megszüntetése, ingatlant érintő többlethasználati díj megítélése, hagyatéki eljárásban jogi képviselet, végrendelet, illetve öröklési szerződés készítése.

Keressen bizalommal!

Dr. Huszár Előd Ügyvéd

Ügyfelektől:

„Nagyon szimpatikus és empatikus jogi képviselőre találtam a személyében, akit meg is bíztam a képviseletemmel. Kimondottan felszabadultan távoztam az első találkozóról azzal, hogy a megfelelő szakemberre találtam. Már három jogi procedúrát bonyolított le számomra, mind a három ügyben nyertesen végeztünk. Mindennemű megkeresésemre rövid időn belül reagál, és mindig felveszi a telefont, ha bármi kérdésem lenne. Ismerős ajánlotta, amiért nagyon hálás vagyok.”

Regdony Márta

„Hatalmas köszönettel és örök hálával tartozunk Dr. Huszár Előd ügyvédnek.
Megbízható, precíz, korrekt, nagy tudású és emberséges segítséget nyújtott a családunknak, hagyatéki ügyben.

Bármilyen kérdésünk volt, készségesen, türelmesen és közérthetően válaszolt. Amennyiben a jövőben újabb ügyvédi segítségre lenne szükségünk, csakis Őt fogjuk felkérni!

Mindenkinek szívből ajánljuk!”

Hebők-Nagy Gabriella

„Korrekt ügyintézés naprakész tudással. A problémára megoldást kereső szakember. Ha épp nem elérhető, amint alkalmas neki, visszajelez. Képviselt már telekhatár vitában, albérlővel szembeni perben, hagyatéki ügyben, ingatlan adás-vételnél. Nem azt mondja, amit hallani akarok, hanem azt, ami az adott helyzetben a jog-adta kereteken belül a számomra lehető legkedvezőbb eredményhez vezet. Jó vele együtt dolgozni. Eredményes és lendületes jogi képviselő.”

Radek Erika

Öröklési Joggal Kapcsolatos Legfontosabb Tudnivalók

Ki jogosult az öröklésre? Ki örökölhet?

Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai szerint kerül sor az öröklésre.

Törvényes öröklés rendje

Örökösök elsősorban az örökhagyó gyermekei, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. A kiesett gyermek helyén annak gyermekei örökölnek egymás közt egyenlő arányban. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója a házastárs és az örökhagyó szülei együttesen örökölnek. Házastárs hiányában csak a szülők örökölnek fejenként egyenlő arányban.

Ha az egyik szülő kiesik annak leszármazói örökölnek úgy, ahogy a kiesett gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincsen, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Ha sem szülők, sem leszármazók nincsenek, egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülei örökölnek.

Ha nagyszülő, illetve annak leszármazója sincs, akkor a dédszülők, illetve ezek leszármazói örökölnek. Ha sem a dédszülő, sem leszármazói nem örökölnek, akkor az örökhagyó további felmenői örökölnek fejenként egyenlő arányban.

Mit örököl a házastárs?

Ha az örökhagyónak van leszármazója, akkor a túlélő házastárs haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson, és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, továbbá egy gyermekrész örököl a hagyaték többi részéből.

Ez alól kivétel az ági vagyon, amelyen a házastárs nem állagot, hanem haszonélvezeti jogot örököl. Ha leszármazó és szülő sincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

Ági öröklés

Ági öröklésre csak akkor kerülhet sor, ha az örökhagyónak leszármazója nincs, vagy a törvényes örökös nem a leszármazó.

Az ági vagyontárgyak egyik csoportja azok a vagyontárgyak, amelyeket az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés, vagy ingyenes juttatás alapján kapott. Az ági vagyon másik csoportja, amelyeket az örökhagyó a testvérétől vagy a testvér leszármazójától szerzett, feltéve, hogy ezt a vagyontárgyat a testvér, vagy annak leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta.

A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő, ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Lényeges, hogy a vagyontárgy ági jellegét hivatalból nem lehet figyelembe venni. Arra hivatkozni kell és vita esetén a vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ági öröklés címén igényt támaszt.

Örökség visszautasítása, lemondás az örökségről

Örökség visszautasítása:

Az örökösnek az örökhagyó halálát követően lehetősége van arra, hogy az örökséget egyoldalú nyilatkozattal visszautasítsa. Ez alapján az öröklésből kiesik, azaz az örökhagyó után egyáltalán nem örököl. A visszautasítás nincs alakszerűséghez kötve, az megtehető akár szóban (hagyatéki tárgyaláson), írásban, vagy ráutaló magatartással (ide tartozik az a cselekmény, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata kitűnik).

Lényeges, hogy az örökséget visszautasító nyilatkozatot visszavonni utóbb nem lehet és a visszautasítás csak a leszármazó személyére vonatkozik, az a leszármazóira nem hat ki.

Örökségről lemondás:

A visszautasításhoz képest az örökségről való lemondás még az örökhagyó életében, vele kötött szerződés, amely szerint az öröklésre jogosult kijelenti, hogy a hagyatékból való részesedésre nem tart igényt és azt az örökhagyó tudomásul veszi.

Érvénytelen, hatálytalan végrendelet. A végrendelet megtámadása.

Érvénytelen végrendelet:

A végrendelet több okból is lehet érvénytelen.

A végrendelet érvénytelen lehet a végrendelkezési képesség hiánya miatt. Ilyen eset, ha például a végrendelkező a végrendelet tételekor cselekvőképtelen volt.

A végrendelet akarati fogyatékossága miatt érvénytelen a végrendelet, ha annak megalkotásakor a végrendelkező akarata teljesen hiányzott vagy hibás volt. Ilyen akarati fogyatékosság áll fenn akkor is, ha a végrendelkező tévedett a nyilatkozata tartalmában, a végrendeletét valamilyen téves feltevésére, utóbb meghiúsult várakozására tekintettel tette meg, vagy amikor a végrendelkezőt jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással vették rá arra, hogy a végintézkedését megtegye.

Akaratnyilvánítás miatt például akkor érvénytelen a végrendelet, ha azt a végrendelkező nem személyesen teszi meg, mással együtt végrendelkezik egy okiratban (kivéve a házastársak esetét), illetve nem a törvény által meghatározott alakban teszi meg végrendeletét.

A végrendelet tartalma miatti érvénytelenség pedig akkor állhat fenn, ha például a végrendelet érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó, vagy jogellenes rendelkezést tartalmaz. De ilyen érvénytelenségi ok áll fenn akkor is, ha a végrendelet közreműködői, vagy tanú tekintetében összeférhetetlenség tilalmába ütközik a végrendeleti rendelkezés. A törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, a törvény érvénytelennek minősíti az utóörökös nevezést is.

Hatálytalan végrendelet:

Végrendelet hatálytalanságához vezethet, ha az örökhagyó a végrendeltet – a végrendelet érvényességére vonatkozó szabályok betartásával – visszavonja, újabb végrendeletet tesz, azon rendelkezések tekintetében, amik a korábbi végrendeleti rendelkezésekkel ellentétesek.

Ugyanígy hatálytalanságot eredményezhet a végrendelet megsemmisítése is, továbbá, ha érvénytelenséget eredményez a közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele. Szóbeli végrendelkezés is hatálytalanná válhat a törvény rendelkezéseinél fogva.

Végrendelet megtámadása:

A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát kifejezett megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. Ebben a megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy hatálytalanság Polgári Törvénykönyvben nevesített okát.

Fontos, hogy a végrendeletet csak az támadhatja meg, aki az érvénytelen vagy hatálytalan végrendelet esetén maga örökölne, vagy a végrendelettel rá rótt kötelezettségtől vagy tehertől mentesülne.

Kötelesrész

Mi a kötelesrész?

A kötelesrész lényege, hogy az az örökhagyó vagyonának egy részét biztosítja az örökhagyó rokonainak, illetve házastársának akkor is, ha ez ellentétben áll az örökhagyó akaratával. Ilyen eset tipikusan, ha az örökhagyó a vagyonát még életében másnak ajándékozta, vagy halála esetére végrendelettel másnak juttatja.

Mikor jár kötelesrész?

Kötelesrész nem csak végrendelet esetén illetheti meg az arra jogosultat, hanem akkor is, ha törvényes öröklés rendje szerint a hagyaték a törvényes örökösöket illeti meg.

Ki jogosult kötelesrészre?

Kötelesrészre jogosultak elsősorban az örökhagyó leszármazottai és házastársa. Szülei csak abban az esetben, ha az örökhagyónak leszármazója nincs.

Mennyi kötelesrész illeti meg az arra jogosultat?

A kötelesrész alapja egyrészt a hagyaték terhekkel csökkentett értéke, másrészt az örökhagyó által bárkinek juttatott adományok tiszta értéke (szülők esetében ennek a fele). A kötelesrész mértéke pedig a törvényes örökrész egy harmada. Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan juttatások, amelyek nem tartoznak a kötelesrész alapjába, ezért javasolt a kötelesrész alapját minden esetben körültekintően, szakember bevonásával meghatározni.

Örökhagyó elajándékozott vagyona

A kötelesrész alapja nem csak a hagyaték tiszta értéke, hanem az örökhagyó által még életében bárkinek juttatott vagyontárgy. Az ilyen juttatás a gyakorlatban tipikusan ajándékozással történik meg. Ezen vagyonelemek kötelesrész alapjához történő számítását a törvény meghatározott feltételekhez köti, amely feltételek fennállását így szükséges minden szintén körültekintően vizsgálni.

Mikor nem jár kötelesrész?

Nem jár kötelesrész az arra jogosultnak, ha az öröklésből valamely ok folytán kiesik. Ennek legtipikusabb esete a kitagadás, amikor az örökhagyó örökösét még a kötelesrész juttatásából is kizárja.

Ki felelős a kötelesrész kielégítéséért?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki viszont a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.

Kötelesrész kiadása

A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Főszabály, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek – egészben vagy részben – természetben való kiadását.

Kitagadás

A kitagadás az örökhagyónak végintézkedésben tett nyilatkozata, amivel kötelesrészre jogosultat a törvényben meghatározott és a végrendeletben megjelölt okból a kötelesrészétől is megfosztja. Az érvényes kitagadás az öröklésből való kiesést eredményez, így a kitagadott sem törvényes öröklés, sem végintézkedés alapján nem örökölhet és kötelesrészre sem jogosult.

Ugyanakkor a kitagadott gyermek helyén annak leszármazója (örökhagyó unokája) már örökölhet, vagy lehet kötelesrészre jogosult.

Érvénytelen kitagadás

Az örökhagyónak a végintézkedésben kifejezetten meg kell jelölnie a kitagadás okát. Ha a kitagadás oka valótlan, a kitagadás megdőlhet, ami alapján a kötelesrészre jogosultat megilleti a kötelesrész.

Hatálytalan kitagadás

Ha az örökhagyó a végintézkedésben foglalt kitagadási okként megjelölt magatartást a végrendelet tétele után megbocsátotta, akkor a kitagadás hatálytalanná válik. Abban ez esetben, ha a megbocsátás a végrendelet tétele előtt történt, akkor az nem hatálytalanságot, hanem érvénytelenséget eredményez.

Fontos megjegyezni, hogy az érvénytelenségre, hatálytalanságra, akár a végintézkedés, akár csak a kitagadás kapcsán kifejezetten hivatkozni kell. Ez általában a közjegyző előtti hagyatéki tárgyaláson tett, vagy az örököshöz címzett nyilatkozatban történik meg.

Indokol-e a hagyatéki eljárás ügyvédi közreműködést?

Önmagában abból adódóan, hogy az öröklési ügyek többsége nem kizárólag az öröklési jog szabályai érinti, hanem szinte kivétel nélkül alkalmazni szükséges a tulajdonjog (pl.: elbirtoklás, ráépítés, hozzáépítés, házastársi vagyonközösség), a kötelmi jog (pl.: hagyatéki hitelezői igények) és egyéb jogterületek szabályait, mindenképpen javasolt az örökösödési ügyek területén abban jártas, a jogkérdést komplexen és felkészülten kezelni képes szakember mielőbbi bevonása.

Ez indokolt már a hagyatéki eljárás kezdetén, hiszen már az eljárás megindulásakor az öröklésben érdekeltek érdemi nyilatkozatokat tesznek, amelyek alapjaiban határozzák meg a későbbi jogvita kereteit, annak eldöntését.